Békéscsabán a Kistemplomtól alig 15 méterre, az utca túloldalán találjuk hazánk és Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomát, melynek nyugati oldalán álló, órapárkányos templomtornya 75 méterrel magasodik a város fölé. Persze nem csak tornyának elképesztő magasságával vívta ki magának ezen előkelő címet. Az épület belső magassága ugyanis 27 méter, a főhajó hossza 55 méter, míg a templom szélessége szintén 27 méter. A hosszabb oldalak 7-7, a rövidebbek 3-3, teljesen egyforma szakaszra tagolódnak, minden ilyen szakasz alján hosszú, téglalap alakú (7,5 m magas) sáv található, fölötte pedig négyzet alakú ablak. A templom hét boltszakaszos belseje meghökkentően nagy. Alapterülete 1700 négyzetméter. A puritán falak vakolata fehér, illetve zöldes, az ablakok kékek. A teret négy oldalról övező karzat kétemeletes és a közel 5000 hívő befogadására alkalmas csarnokban 3500 ülőhely található.

A bejárat feletti karzaton terül el Magyarország legnagyobb evangélikus orgonáinak egyike egy 2993 sípos, 3 manuálos, 36 regiszteres templomi orgona. Az orgonakarzattal átellenben áll a nagyjából 15 méter magas szószékoltár. A torony impozáns méretet ellenére a templomnak egyetlen harangja sincs. A 3600 kg-os eredeti harangot az első világháborúban a kistemplom három kisebb harangjával együtt elpusztították. Ezen kívül más harangja nem volt a templomnak. Mivel azóta sem pótolták, a nagytemplom istentiszteleteire is a kistemplom harangjaival harangoznak. A harang újraöntése továbbra sincs tervben. Toronyórája pontosan jár, negyedóránként jelzi az időt, harang híján alumínium gongokkal.

A templom alapkövét egyébként 1807-ben tették le abban a reményben, hogy néhány éven belül fel is épül, de 1811-ben a nagy infláció elértéktelenítette az e célra összegyűjtött pénzt, és a munkákat pár évre teljesen le kellett állítani. 1813-ban a kirendelt szakértő a falakat jó állapotúaknak találta, ezért a hatóság engedélyezte az építkezés folytatását. Ehhez 1814-ben 300 000 téglát vásároltak. A templomot végül 1824. június 29-én szentelték fel, azóta használja a gyülekezet.

Az épület tervezését először Frantz Pumperger aradi, majd Joseph Hoffer ó-aradi mesterre bízták, azonban végül Czigler Antal gyulai mester tervét fogadták el. Ebben Czigler Pumperger tervét fejlesztette tovább és a tornyot, amit elődje a homlokzat elé tervezett, betolta az épületbe, amivel homlokzati tornyossá tette a templomot.