A város dél-keleti részén található kedvelt horgásztó egykoron agyagbánya volt. Az agyagbányászásra használt gödrök a kitermelés befejeztével feltöltődtek talaj- és csapadékvízzel, s így mély vizű mesterséges tavak jöttek létre. A tavakat jellemzően horgászatra használják. A város távlati terveiben az szerepel, hogy egy olyan zöldövezeti területet építenének itt ki, amely lehetőséget ad a fürdésre, csónakázásra, vitorlázásra és horgászásra egyaránt. A tavak közül a legnagyobb a Csaba-tó, amely 25 hektáros vízfelülettel rendelkezik (1250 x 200 méter) a víz mélysége átlagosan 6 méter, legmélyebb pontján 9 méter.

A tavon található egy 400x 25 méteres sekély, ivási és kíméleti terület. Itt egész évben tilos a horgászat. A tóban, szinte minden halfajból találhatóak kapitális egyedek, állományuk védelmében a 8 kg-nál nagyobb pontyokat amnesztia illeti. A tavon számos horgászmódszer képviselteti magát, mint a rakós, mint a bojlis, a kuttyogatás, de szinte mindenkinek meg van az egyedi stílusa. Gyakoriak a hangulatos horgász vacsorák, pl. hagyományos Anna-bál, vagy majális.